A Mese

Edda · Örökség [2003]

Hát hogy is kezdjem, oh, hogy mondjam el?

Hisz aki megérthetné, az nem felel

Elragadta õt a dölyfös éjkirály

Ki ezer éve már a szerelemre vár



Elragadta, megszerezte

Szerelemlánccal megkötözte

De a szíve csak az enyém

Fényes urak, ha nem tudnátok

Két ember kell a boldogsághoz

És õ már csak az enyém



A felkelõ nap fénye eltakar

A féltékenység úgy a szívembe mar

Hisz oly hatalmas, fényes a võlegény

Hát hogyan szállhatnék harcba véle én?



Elragadta, megszerezte

Szerelemlánccal megkötözte

De a szíve csak az enyém

Fényes urak, ha nem tudnátok

Két ember kell a boldogsághoz

És õ már csak az enyém



De azért én nem adom fel

Történjen úgy, ahogyan kell...



Mert az én mesémben a hõsök gyõznek

A két szerelmes egymásé lesz

Ezért én nem adom fel...



Mert az én mesémben a hõsök gyõznek

A két szerelmes egymásé lesz

Ezért én nem adom fel...



Elragadta, megszerezte

Szerelemlánccal megkötözte

De a szíve csak az enyém

Fényes urak, ha nem tudnátok

Két ember kell a boldogsághoz

És õ már csak az enyém



Elragadta, megszerezte

Szerelemlánccal megkötözte

De a szíve csak az enyém

Fényes urak, ha nem tudnátok

Két ember kell a boldogsághoz

És õ már csak az enyém