Büszke Sas

Veled én nem félnék,

Bármerre elszállnék.

Ott fenn a kék égen egyedül õt nézem,

Fenséges látvány a hatalmas sasmadár.

Fénylõ kék szárnyával, késéles csõrével,

Gyönyörû testével dalolva hív.



Szeretném megkérni, legyen a testvérem,

Tanítson repülni, oly régi a vágy.

Hangom tán meghallja, vágyam tán meghatja,

Neki még elhinném, hogy van még remény.



Emberi testem lehúz, a földön tart,

Nem enged felszállni hozzá.

Veled én nem félnék,Bármerre elszállnék,

A sorsom ó, légy te!

Testemtõl megválnék,

Lelkedbe költöznék,

Sorsom, a sorsom.



Jelképe mindennek, kezdetnek és végnek,

Kit'szabadnak hisznek, szárnyal az égben!

Ha én elrepülnék, már nem is szenvednék,

Sírnátok utánam, késõ, már késõ.,



A sorsom, a sorsom, A sorsom a sorsod.