Csak Veled

Edda · Isten Az Úton [2005]

Sorsszerû vagy véletlen

Hogy ott voltam a közelben

És épp nagy volt a szívemben a bánat



Azt gondoltam, miért ne

Érhetne ma szerencse

Hozzád léptem, és elmondtam, hogy baj van



Lehet, hogy meg se hallgatod a bánatom

Lehet, hogy meg se érted, mirõl szól a dalom



A boldogságra vágytam

De jó, hogy megtaláltam

De jó, hogy Te is megvagy énnekem



Nem kell többet várnom

A magányt úgy utálom

A napfény kell, és mostmár csak veled



Elmondom az életem

Hogy nem megy minden fényesen

Hogy harcban állok az egész világgal



Mert mindenki csak teker

A részletekre nem figyel

És elfelejti, hogy minek is élünk



Lehet, hogy meg se hallgatod a bánatom

Lehet, hogy meg se érted, mirõl szól a dalom



A boldogságra vágytam

De jó, hogy megtaláltam

De jó, hogy Te is megvagy énnekem



Nem kell többet várnom

A magányt úgy utálom

A napfény kell, és mostmár csak veled



Óh óh óh óh

Óh óh óh óh

Óh óh óh óh



Óh óh óh óh

Óh óh óh óh

Óh óh óh óh



A boldogságra vágytam

De jó, hogy megtaláltam

De jó, hogy Te is megvagy énnekem



Nem kell többet várnom

A magányt úgy utálom

A napfény kell, és mostmár csak veled



Óh óh óh óh

Óh óh óh óh

Óh óh óh óh



Óh óh óh óh

Óh óh óh óh

Óh óh óh óh