Tetvek és Poloskák

Edda · Edda Mûvek 20. [1997]

A fal mellett mész lapulva

Hó és jég zuhanhat rád

Egy kés hideg élét megérzed

Ahogy a veséd felé kaszál



Nem lepõdsz meg semmitõl

Ha hallasz egy sikoltást

Beépültek az életedbe

A tetvek s poloskák



Voltak már jobb idõk

Talán lesz még erõd



Anyám mosolyától van erõm

Õ tudja, hogy lesz még nyár

Csak tûnjetek már végre el

Tetvek és poloskák



De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak



Még a fának is füle van

Így szól a mondás

Jobb lesz hát nem pofázni

Még valahol meghallják



És ha egyszer meghallják

A véred is akarják

Utálom a pofátok

Tetvek és poloskák!



Voltak már jobb idõk

Talán lesz még erõd



Anyám mosolyától van erõm

Õ tudja, hogy lesz még nyár

Csak tûnjetek már végre el

Tetvek és poloskák



De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak

De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak



De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak

De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak



Anyám mosolyától van erõm

Õ tudja, hogy lesz még nyár

Csak tûnjetek már végre el

Tetvek és poloskák



Anyám mosolyától van erõm

Õ tudja, hogy lesz még nyár

Csak tûnjetek már végre el

Tetvek és poloskák



De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak

De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak



De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak

De fáj, ahogy lesnek rám

De fáj, ahogy csípnek és szúrnak